1986 júliusa végzetes lett számomra. Brácsázni kezdtem a jászberényi zenész-táncos táborban. Ez a „sokk” hatás, ami 10 nap alatt történt, még ma is tart. Már ott eldőlt a pályafutásom.
A Csík Zenekar alapító tagja vagyok (1988). Igaz, röpke tízévnyi idő külön telt, sok muzsikával, tanulással, de 2001. január óta ismét a zenekarban játszom.
Köszönet az adatközlő zenészeknek, akiktől sokat tanulunk, Mester Lacinak az önzetlen segítségéért és a cigány muzsikusoknak, egy-egy ellopott technikáért.